1.
Az erdő
Egy szőke hajú lány a kanapén üldögél felhúzott lábakkal. Mellette rengeteg könyv, amelyek a vérfarkasokról és a vámpírokról szólnak. Kutat az érdekességek után, de a magyarázatok ellentmondanak egymásnak.
Megcsörrent a telefon
- Felveszem! - kiáltotta az emeletre a szüleinek. Már a telefonnál is volt.
James hívta, a legjobb barátja. Megkérte Alexandrát, hogy menjen el vele egy közeli kávézóba. Bár a lány nem kávézott, nem mondott nemet a fiúnak. Majd kér egy pohár üdítőt, vagy valami mást.
Felkapta az asztalról a táskáját és éppen az ajtó felé sietett, amikor meglátta édesanyját közeledni felé.
- Hová indulsz, Alexandra?
- Jamesszel elmegyünk a kávézóba. Viszont utána még lehet elnézünk valamerre.- szólt Alexandra olyan hangsúllyal, hogy megértesse anyjával, hogy esze ágában sincs olyan hamar hazaérni.
- Naplementekor érj haza! Veszélyes éjjel odakint tartózkodnod, és ezt te is jól tudod. - felelte Barbara. Az ajtóhoz támaszkodott a fáradtságtól, viszont végig ijesztő nyugodtság volt a hangjában.
- Jaj, anya, már nem vagyok 6 éves gyerek, akinek fogni kéne a kezét. - csípőre tett kézzel pillantott rá, mint aki már rég a kávézóban ücsörögne ,ha odaérhetett volna hamarabb.
- Az én szememben még gyerek vagy Alexa. Naplementekor itt akarlak látni.
Ezzel Alexandra bevágta maga mögött az ajtót.
James a földszinten várta teljesen fekete öltözetben.
- Te kit gyászolsz ? - kérdezte vonakodóan a fiútól.
- A szabadidőmben általában feketébe öltözöm. Nem szoktál még hozzá? - vetette fel James.
MÉG FOLYTATOM...
(amúgy csak lusta voltam befejezni;)